Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy nő életének hétköznapi történései

Női napló

Női napló

A sötét herceg…

2014. december 04. - Női napló

Ma több kérdésemre is ezt a lapot húztam. Ízlelgetem az új kártyám. A kártyát önismereti eszköznek tartom, mely ötleteket ad a lélekbugyraiban való kotorászáshoz. Talán olyan dolgokat is megvizsgálgatok így, melyek magamtól nem jutottak volna az eszembe.

Amit számomra mond a kártya: bármilyen elérhetetlen célért, „epedek”, legyen az, hatalom, státusz, erő, népszerűség, meg kell próbálnom önmagamban megjeleníteni ezeket a tulajdonságokat és integrálni a személyiségembe. Ezután következhet változás és a céljaim megvalósulása.

A kártya által említette fogalmak, az animus jelleghez kötődnek számomra. Integráljam magamba? Így is sokszor érzem magam férfiasnak. S annyira szeretnék csak anima lenni. Elgondolkodtat. Hogyan lehetne egy személyiség csak ez, vagy csak az? Miért akarom én ezt elnyomni magamban? Miért nem akarok élni az erőmmel? Mitől félek, milyen képzettársítások kapcsolódnak a fejemben egy hatalommal rendelkező nőhöz? Nos, nem sok jó. A női főnökeim, megbízóim, sokkal kegyetlenebbek voltak mit a férfiak. De, én nem vágyom hatalomra, ha csak önmagam felett nem.

Egy biztonságot adó státusz bizony jó lenne. Képes vagyok-e küzdeni érte, képes vagyok-e férfias részeimet előhúzni a tarsolyomból, ha ez, az ár? Idegennek hangzik.

Erő. Szép szó. Elemi, ösztönös, zsigerileg kódolt. Hová rejtettem, s miért? Miért félek a saját erőm megéléstől? Tavasszal megkérdezte tőlem a volt férjem, mi történt velem, úgy tűnik, mintha elfelejttetem volna küzdeni.?! Elgondolkodtató. Miért nem fogadom el, hogy erős vagyok? Ellenállok a saját erőm megnyilvánulásának, s ostobán bénázok, mert szeretnék egy gyenge törékeny nőnek látszani. S elhitetni magammal, hogy az vagyok. Egyszer mondtam ezt egy „Pasimnak”, hogy úgy szeretnék, gyenge nő lenni. Mire elmosolyogta magát és azt mondta: - drágám a te alkatoddal? Jót nevettem, ahogy kisarkította a kérdést, és igaza volt.

Milyen hiedelmem tapadhat ehhez a rögeszmémhez, hogy egy nőnek gyengének kell lennie. A női felmenőim, rendre erős asszonyok voltak. Küzdelmes életük ellenére hosszú életkort éltek meg. Túlélve sok szülést, háborút, gyerekhalált, hadiözvegységet. Nem-e ezt a gyökeri erőt akarom magamban megtagadni? Mintha elárulnám őket, a saját szeszélyem miatt. Hová lett az elfogadni azt ami van, belőlem? Elfogadni, sőt megélni az erőm.

Sokat kavarogtam én már ekörül az erő dolog körül. Egyszer még egy pszichológussal is beszéltem erről az erős nő, gyenge nő problematikáról. Azt mondta, mi a baj ezzel? Hol erős, hol gyenge, mind a kettő maga. Nem csak ez és nem csak az.

Mostanában sokat nyávogtam, hogy nincs erőm. De ez igaz? Elfogadni azt, amin változtatni nem tudok és változtatni azon, amin tudok. Vékony jég ez, az őszinteség határán, hol az a pont ahol becsapom magam? Valóban nem tudok az erőtlenségemen változtatni vagy csak kényelmes vagyok? Mit tehetek és teszek azért, hogy ez változzon?

Olyan furcsa, hogy amikor a leggyengébbnek éreztem is magam, szóvá tették még azok is, akik először találkoztak velem, hogy milyen határozott vagyok. vagy amikor a legszelídebb, legszolidabb formámat felvéve, találkoztam férfiakkal, kimondták, hogy te egy erős nő vagy. Mitől sugárzom én ezt tudattalanul kifelé, amikor belül nem így érzek.

Tény, hogy sokat kibírtam már, lelki abúzust, kirekesztettséget, szüléseket, gyerek betegségeket a gyerekeimmel, autóbalesetet, totálkárosat, nélkülözést, hitrendszer elvesztését, meghasonlást, felnőtt fejel gyerekek melletti sok évi tanulást, vizsgákat, vállalkozást, építkezéseket, társ betegségét, állás elvesztését, szülő elvesztését, válást, otthon elvesztést, költözést, testi betegséget, halál közeli állapotot, lelki terrort, s biztosan akad még pár. s, igen olykor belerogytam, de mindig felálltam.

Miért nem írom jóvá magamnak ezt?

Mi a félelmetes az erőben? S mekkora ellentmondás van bennem, nyüszítek, hogy nincs, miközben amikor meg, érzem, akkor megtagadnám. Ha levenném az egyenlőség jelet, hogy erő=férfi. S női erővé transzformálnám magamban, mi történhetne? Egy szilárd, de nem kemény, hanem lágyabb erővé. A víz lágy, ha csendes, de mekkora hatalma van, amikor áramlik.

A kártya megerősítő mondata:

Amit keresek, bennem van.

Ami bennem van, elérhető.

 

2014.12.03. Szerda

 

 

 

 dscf3999.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://napileltar.blog.hu/api/trackback/id/tr786958295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása